Regény füleimnek – Hajós Erzsébet

„Mindannyiunk hétköznapjaiban van sok olyan időszak, amikor a kezünk elfoglalt, de a munka mechanikus, és szívesen lekötnénk figyelmünket valami érdekes dologgal. Ki sokat vezet, ki házimunkával bíbelődik, kertet ápol, vagy éppen a szakmája engedi meg, hogy munka közben másra is gondoljon. Ilyenkor ideális a hangoskönyv. És ne felejtsük el, mennyi hozzáadott értéket kapunk, ha színművészeink eladásában hallgathatunk meg egy jó regényt” – véli Hajós Erzsébet, a hangoskönyvek rajongója, a Titis Hangosregény kiadó vezetője. Interjúnkban vele beszélgettünk.

Mikor fogalmazódott meg önben a vágy, hogy hangoskönyvek kiadásába kezdjen?

Megszerettem a hangoskönyveket, és arra gondoltam: ha ez nekem örömet okoz, talán mások számára is jó lehet. Akkoriban – a kilencvenes években –gyakorlatilag nem lehetett még Magyarországon hangoskönyveket kapni. Vásároltam a Magyar Rádiótól néhány felvételt kazettán, azokat hallgattam. Egy gyengénlátó rokonom, hozzájutott a vakok és gyengénlátók számára készített hangkazettákhoz és kölcsönadta nekem azokat. E kettő együtt indította el bennem a hangoskönyv-kiadás ötletét. Informatikával foglalkoztam, kollégámnak beszéltem először a tervemről. A lökést az mp3-as CD lejátszók megjelenése adta, melyek a hosszú művek hallgatására is lehetőséget biztosítottak. 2003-ban vettük fel az első három regényt.

Melyek voltak ezek?

Egy Agatha Christie-krimi (Gyilkosság Mezopotámiában ), Szerb Antal Utas és holdvilág és Janikovszky Éva Égigérő fű című műve. Szerb Antal regénye lett a befutó, mely egyébként ma is tarol, rendkívül népszerű, az eladottak közül hónapraól hónapra az egyik legjobb pozícióban van. Végül maradtam a felnőttirodalomnál, de minden évben igyekszünk egy-két ifjúsági és gyermekeknek szóló művet is kiadni.

Webáruházukban kortárs művekkel is találkozhatunk…

Akárcsak a klasszikusok, a kortárs irodalom is megtalálható a kínálatunkban. Kiadtunk például több Háy János művet, Békés Pál Csikágója után most egy meséjével készülünk, Popper egyetlen regényét, Petőcz András A születésnap, és Kertész Ákos Makra című művét. A nemzetközi kortárs irodalommal is próbálkozunk, nemrégiben éppen egy Nick Hornbyművel bővült kínálatunk.

Hogy milyen művek kerüljenek választékukba – erről mi alapján döntenek, mi a szűrő?

Elsősorban az én ízlésem a szűrő, de befolyásolja a kiadást az is, hogy mely művekre kapjuk meg a jogot, melyek azok, amelyek ráférnek egyetlen CD-re, miket ajánlanak a figyelmembe „tanácsadóim”, és még sorolhatnám. Igyekszem változatossá tenni a kínálatot: ha néhány nehezebb, lehangoló mű került kiadásra, egy vidámabbal folytatjuk a sort. Történelmi regény után egy könnyedebb, nőknek szólóval jelentkezünk.

Bizonyára találkozott már olyanokkal, akik azt mondják: én tudok olvasni, nekem nem kell hangoskönyv, köszönöm! Mi az, amivel egy kétkedőt meggyőzne, hogy a hangoskönyv igenis hasznos dolog?

Akik ezt mondják, azokat nem is próbálom már meggyőzni. De nagy örömömre szolgál, hogy sok fiatal is csatlakozott a hangoskönyv kedvelők táborához, különösen, akik sokat autóznak. Nem egyszer hallom a tréfás megjegyzést, hogy nem szállnak ki az autóból a fejezet végéig. Aki egész nap számítógép mellett ül, este már nem szívesen olvas – jöhet a hangoskönyv. És minden olyan munkát, ami csak a kezet foglalja le, élvezetesebbé tesz egy jó „könyv” meghallgatása, nem beszélve arról a plusz élményről, amit nagyszerű színészeink előadása jelent. Mindig megpróbálom elképzelni, hogy a kiválasztott könyv milyen is lesz hangoskönyvként, de a színészek mindig meglepnek. Az eredmény mindig fölülmúlja elképzelésemet.

Milyen szempontok alapján döntenek arról, hogy kinek a hangján szólaljanak meg a kínálatukban szereplő művek?

Először azt kell eldönteni, hogy férfi vagy női hang illik-e az adott műhöz, és hogy fiatalabb vagy idősebb hangra van-e szükség. Olyan regények esetében, ahol a főhős egyes szám első személyben beszél, a döntés egyértelmű. Ami a színész kiválasztását illeti, már a kezdetekkor szerencsém volt, ugyanis a legtöbb színész, akiket az első években meghívtunk, a mai napig szívesen jönnek hozzánk, és én is szívesen hívom vissza őket. Sokkal könnyebb a munka, ha már ismerjük egymást.

Néhány példa a közelmúltból: Szilágyi Tiborral nemrégiben vettünk fel egy anyagot, nevezetesen az Aranykoporsót, a következő előadónk Rátóti Zoltán lesz. A hölgyek közül Györgyi Annával, Molnár Piroskával dolgoztunk többet mostanában. A „több hangos” Nick Hornby hangoskönyvünknél Fekete Ernő „törzsfelolvasónk” mellett egészen fiatal színészek, a Katona József Színházban játszó Mészáros Blanka és Tasnádi Bence is szerepelt, sikerrel. Többször jött hozzánk olvasni Bánsági Ildikó, Ráckevei Anna, Benedek Miklós, László Zsolt, Székhelyi József, Kútvölgyi Erzsébet, Szervét Tibor és természetesen az Utas és Holdvilág hangja, Kulka János is. Kern András a Harry Potter két kötetét olvasta zseniálisan. Csupa remek hang, csupa remek színész!

Kérem, avasson be a hangoskönyv készítésének folyamatába! Milyen stációkon kell átmennie egy írott szövegnek ahhoz, hogy elnyerje hanganyag formáját?

Először a példányt kell előkészíteni. Könyvből nem lehet olvasni, mert hallatszik a lapozás. Amennyiben a szöveg tartalmaz idegen szavakat, már pedig tartalmaz, kiírjuk azok kiejtését. Ezt követően küldjük el a példányt a felolvasó színésznek, aki aztán a megbeszélt időpontokban eljön és olvas, egy alkalommal körülbelül három órán át, szünetek beiktatásával. Mindez történik addig, amíg el nem fogy a szöveg. A hanganyagot a hangmérnökünk, Szebeni Zsolt dolgozza fel, kiszűri a zajokat, javításokat, utána én hallgatom vissza a felvételt, hogy megkeressem az esetleg benne maradt hibákat, bakikat. Ezeknek a kijavítására még egy alkalommal eljön az előadó. Izgalmas munka ez!

Ha néhány szóban kellene összefoglalnia, miben rejlik sikerük titka, mit mondana?

Mindig azt mondjuk: jót, jól. Primitív szöveget, ami nem üti meg a mértéket, ami nem irodalom, nem szabad színész kezébe adni. Hiába sikeres a könyv a piacon, ha ebbe a kategóriába esik, nem foglalkozunk vele. Ezt jelenti  a „jót”, és hogy „jól”, arra a színészek fenti névsora a garancia.

Legutóbb arról olvastam, hogy olyan kötelező olvasmányokat kívánnak száműzni az irodalomórákról mint például a Kincskereső kisködmön. Hogy látja, van még igény a klasszikusokra, azokra, melyeken nem mellékesen nagyapáink felnőttek?

Én is ezeken nőttem fel. Az a véleményem, hogy gyermekeink, unokáink nem élhetnek kizárólag klasszikus irodalmon. Nagyon sok mindent nem is értenek belőlük, a régi művek nagyon távol állnak már az ő világuktól. A hangoskönyvek formájában kiadott „kötelező” olvasmányok jó színész előadásában segítik a megértést. Egyetértek egyébként azzal, hogy nyitni kell a kortárs irodalom felé, természetesen meg kell válogatni, hogy mi kerül bele ebbe a kánonba. Mi azokat a „kötelezőket” adjuk ki, amelyek érdekesek, tanulságosak, és a felnőttek érdeklődésére is számot tarthatnak.

A 2009-es volt az első válságév a kiadók, a könyv-és a hangoskönyv forgalmazók életében. Magyarországon több mint húsz százalékkal csökkent a hangoskönyvek forgalma. Mint minden szolgáltatásnak, a hangoskönyv kiadóknak is meg kell „küzdeniük” a konkurenciával. Milyen stratégia mentén kívánnak haladni annak érdekében, hogy megtartsák az önök által ideálisnak tartott forgalmat és, hogy versenyképesek tudjanak maradni ezen a piacon?

Tudomásul vettem a csökkenést és azt is, hogy messze vagyunk az ideális forgalomtól, de azt kell mondjam, ennek ellenére ez a vállalkozás eltartja magát.  A profit persze kevés, így azok a cégek, amelyek kizárólag hangoskönyv kiadással foglalkoztak szép sorjában megszűntek, s rajtunk kívül megmaradtak azok, amelyek fő profilja a könyvkiadás és csak mellékesen foglalkoznak hangoskönyvek kiadásával. Nem mondhatni, hogy verseny zajlik a vásárlókért, mert hangoskönyv nem jelenik meg olyan választékban és mennyiségben, amennyit az érdeklődők szívesen vennének. Ők viszont nincsenek elegen ahhoz, hogy a piacot stimulálják, hogy ösztönözzék a kiadókat hangoskönyv kiadásra. Őszintén szólva, egyelőre nem látok áttörési lehetőséget, de azt tudom, hogy milyen érzéssel tölt el, ha azt hallom mondjuk a Könyvhéten, hogy ne hagyjátok abba, mert nagyon várjuk az új hangosregényeket. Ekkor érzem úgy, hogy van értelme a munkánknak. És ez jó érzés.

Fotók: hangosregeny.hu

Korrektúra – Szövegszerkesztés – Nyelvi lektorálás

Hasonló cikkek