Nyaranta prostituálódik Magyarország

A nyár az az évszak, amikor úgy érezzük, miénk a világ. Sokat vagyunk a szabadban, feltöltjük magunkat napfénnyel és lengébben öltözünk. Talán túlságosan is lengén. Nem véletlen, hogy a legtöbb külföldi könnyűvérűnek tartja a magyar nőket. Hogyan kelthetünk „olcsó” hatást és hogyan kerülhető el, hogy közönségesnek, stílustalannak bélyegezzenek bennünket? Soós Katalin stílustanácsadóval beszélgettünk.

Pici short, leggings, tangapapucs, ékszerrengeteg, mély dekoltázs, hosszú, sűrű műszempilla, természetellenes hatást keltő tetovált szemöldök, műköröm a hétköznapokban, a tömegközlekedésen és munkában. Mit sugárzunk, mit kommunikálunk magunkról, ha ezeket viseljük?

Érdemes tudatosítani, hogy a megjelenésünknek  (bármit is viselünk) mindig van jelentősége, üzenete és jelentése. A külsőnk „elmond” rólunk egy történetet, hogy kik vagyunk, milyenek vagyunk.  A stílus az a ránk jellemző külső megjelenési forma, amely az öltözködésünk, a sminkünk, a frizuránk, és viselkedésünk összességéből áll. A stílusos megjelenés kifejez minket, megmutatja, hogy milyen vagyunk, összhangban áll a személyiségünkkel. Természetesen senkinek nincs semmi köze ahhoz, hogy hogyan nézünk ki, és nem is kell törődni a mások véleményével, viszont az emberek a külsőnk alapján ítélnek meg minket, és aminek öltözünk, amilyennek látszunk, olyannak fognak gondolni, és úgy is fognak bánni velünk. A lényeg, hogy mindig gondolkodjunk el azon, hogy vajon az öltözködésünk hűen tükröz-e minket, s annak látszunk-e, akik vagyunk. A felnőtt társadalom tagjainak fejében sablonok vannak, bizonyos fajta megjelenésekhez bizonyos típusokat sorolnak. Ha például minden mű rajtunk, túl mély a dekoltázsunk, ízléstelen az öltözetünk, akkor besorolhatnak minket fejben egy nem túl hízelgő kategóriába és emiatt nem is nagyon várhatunk majd tiszteletteljes bánásmódot.

Tehát a kérdésre válaszolva: viselni lehet ilyesmit, csak nem biztos, hogy érdemes.

Hogyan keltheti fel egy nő a férfiak figyelmét, anélkül, hogy közönségesen öltözködne?

Ha azáltal figyelnek fel ránk a férfiak, hogy „árusítjuk” amink van (például túl sok csupasz bőrfelületet mutatunk) , illetve erotikus jelzéseket teszünk magunkra (piros rúzs), az nem túl szerencsés ránk nézve. Az úgynevezett erogén zónákat nem volna szabad mutogatni, mert ezek azok a területek, amelyeket csak az intim szituációkban szoktunk (vagy kellene) felfedni, és csakis a partnerünk előtt. Az ilyen stílusú öltözködés rossz üzenetet közvetít a férfiak felé, mert egy könnyen kapható, olcsó nőnek mutat minket. Sajnos a mai szabados világban a nők nagy részének erről a rossz üzenetről fogalma nincsen.

Mivel a popsztárok nagy többsége, és sok filmsztár is túl sokat mutat magából és a médiából is a szabados öltözködést látni, joggal azt gondolhatják, hogy ez a trendi, ez a jó, ez a követendő.

A férfiak ősidők óta a külső jegyek, a szemmel látható üzenetek alapján viszonyulnak a másik nemhez, mit sem törődve az új trendekkel. Így az ilyen öltözködést ma még szexuálisan provokatív magatartásnak és felajánlkozásnak tekintik. A társadalmi változások persze el fogják hozni azt az időt, amikor mindezek a ma még érvényes üzenetek, esztétikai és erkölcsi szabályok semmivé foszlanak majd, és akkor már semmit nem fog jelenteni a túl sokat mutató öltözködés. 

A felnőtt generáció felelőssége, hogy megtanítsa a fiataloknak, hogy mi a szép, az erkölcsös, az esztétikus.

Sajnos egyre kevesebb eséllyel sikerül megtartani az alapértékeket, és értetlenséggel elutasítással kell megküzdenie annak, aki ezeket az „elavult” dolgokat szeretné megtanítani a gyerekeknek. A tendenciák egy általános értékvesztés, és hanyatlás irányába mutatnak. Mégsem szabad feladni a jóra és az esztétikusra való törekvést – a társadalmat összetartó erők csak akkor maradhatnak meg, és csak akkor kerülhető el az anarchia, ha van egy világosan meghatározott szabályrendszer az életünkben. Ha már mindent szabad, és összemosódnak a határok az intim szféra és a nyilvánosság között, az nem vezethet jóra.

unnamed

A mindennapokban, a tömegközlekedési eszközökön a nagy „nekivetkőzés” miatt a férfiak nemigen nézik meg a nőket úgy, mint pár évvel korábban. Azt vettem észre, hogy inkább azokat nézik érdeklődve, akik nem túl kihívó és sokat mutató, ámde csinos, elegáns ruhákat viselnek. Vagyis mintha a férfiak immunisak lennének a csupasz karokra, a mély dekoltázsra. 

A férfi egy „vadász”, lételeme az izgalom, a kíváncsiság, a kihívás, a becserkészés. A nő a „vad”, aki elszalad a férfi elől, de egyben csábítva, csalogatva őt. Örök játék, ősidők óta ugyanaz a forgatókönyv. Ha egy nő már „ki van lőve”, azaz terített asztalon kínálja a portékáját (például közszemlére kiteszi a melleit), az semmiféle izgalmat és érdeklődést nem vált ki a férfi ösztöneiből. Persze megbámulja a melleket vagy a csupasz combokat, elméláz rajta kissé, de a vadászösztönét nem kelti fel. A túlzottan provokatív öltözködés inkább azoknak a férfiaknak kelti csak fel az érdeklődését, akik könnyű prédára vágynak. Egy komoly férfi hűséges és komoly partnert keres, és azt szeretné, hogy párja csak neki mutogssa magát és erogén zónáit. Másrészt pedig, ha nem is keres partnert, akkor is a túl sok meztelenkedés egy bizonyos mennyiség után már csömört és undort vált ki a férfiból. A férfi csodálni, és tisztelni szeretné a nőt. A magát közönséges öltözködéssel lealázó nőt nem tudja tisztelni a férfi, így elfordul az érdeklődése azok irányába, akik az önbecsülést magukon viselik az illő öltözködéssel.

Egy libbenő, térd alá érő szoknya sokkal vonzóbb, és érdekesebb lehet egy férfinak, mint egy feneket mutogató, félcombig sem érő sztreccses szoknya, vagy fenékvillantó short.

Sajnos a fiatalabb generáció mindezt nem tudja, és a kislányok ébredező tetszeni vágyása a megfelelő információk és szülői terelgetés nélkül teljesen tévútra megy, és a manapság látható ócska, közönséges stílusba csap át. Nem lehet eleget hangsúlyozni a megfelelő nevelés szükségszerűségét!

Mégis hol kellene meghúzni a határvonalat a nyári öltözködésben?

Az irányelv nyáron is az legyen, hogy az erogén zónákat és a fehérneműt ne mutogassuk! Lehet látni a divatmagazinokban, hogy a melltartó előlépett toppá, és szoknyával viselik magában a modellek. Ezt nem nagyon kellene bevezetnünk az öltözködésbe! A fehérnemű csak ránk tartozik, még ha divatos mutogatni egyébként, akkor is!

Érdemes lenne ezen kívül mindenkinek figyelembe vennie a saját életkorát is. Ma „az ötvenes az új harmincas”, ciki lett megöregedni, és az örök fiatalság az egyetlen elfogadható állapot. Ennek ellenére eléggé kínos és visszatetsző, ha egy ötven fölötti nő (akin látszik, hogy annyi), úgy öltözik, mint egy harmincas. Ahogy az életkor előrehalad, és meglátszik rajtunk a kor, annál kevesebb csupasz bőrfelületet kellene mutogatnunk. A hosszú, szőke hajat érdemes lecserélni egy rövidebb, vállig érő, kevésbé szőkére. Azokat a ruhadarabokat pedig, amelyeket a fiatalok számára találtak ki, (szaggatott csőnadrág, vállra húzott fodros blúz, cuppanós ruhadarabok ) jobb elhagyni, és egy komolyabb, érettebb, a korunkhoz méltó (de nem nyanyás!)  ruhatárat összeállítani. Ebben lehet segítségünkre a kapszula gardrób (ls.az oldal alján szereplő linken), amely inkább a kombinálhatóságot szeme előtt tartva biztosít egy jól használható ruhatárat a számunkra.

Mi még a legnagyobb baki, amivel az utcán találkozhatunk, vagyis mik azok a dolgok az öltözködésben nyáron, amivel „olcsó” hatást kelthetünk nőként?

Figyeljünk arra, hogy lehetőleg ne viseljünk gyűrődős anyagú ruhákat. Nem jó a ruházat alól kivillanó melltartópánt, a csípő fazonú nadrágból kivillanó bugyi, a ruhán vagy nadrágon átnyomódó bugyi széle, a túlzottan mély kivágás, a túlságosan rövid szoknya, a short, a szandál harisnyával vagy zoknival, a mindenhez viselt tornacipő sem.

Nem megfelelő a lenőtt hajfestés, a lekopott körömlakk, a túl erős szemfesték, a túl hosszú műszempilla, a nagy karika fülbevaló, a szoláriumozott bőr, és a métereken át húzott parfüm sem.

Az elrettentő példák után megemlítene néhány követendő példát is?

Törekedni kellene a sikkes öltözködésre. Ez a szó ma már szinte kihalt, és nem is nagyon tudjuk, hogy milyen is lenne egy sikkes nő. Az én szakmai értelmezésem szerint egy sikkes nő csinos, azaz a számára előnyös fazonokat és színeket hordja; szoknyás/ruhás összeállításokat visel, és minőségi (szépen megvarrt, nem gyűrődős) ruhákban jár. A nekünk megfelelő színek akár éveket is fiatalíthatnak rajtunk, nem beszélve a hozzánk illő színek pozitív egészségügyi hatásáról. Sajnos a szoknya-kérdésben rosszul állunk, mert a nők manapság szinte teljesen leszoktak a szoknya- és ruhaviselésről, holott ebben látszanának csinosabbnak, nőiesebbnek. Egészen másképpen járunk, ülünk és viselkedünk egy szoknyában vagy ruhában, mint egy nadrágban!  Sajnos a kényelem, és a boltok választéka a nadrág felé tereli a nőket, ami egy nagyon rossz tendencia.

Mi kell legyen mindenképp egy nő ruhatárában?

A legeslegfontosabb, hogy minden nőnek legyen legalább 2 darab jó méretű és jó fazonú melltartója. Sajnos a 99,5 százalékának csakis rossz melltartói vannak, ami miatt pokol az életük, és alig várják este, hogy levehessék ezeket magukról. Ezen kívül a jó megjelenés és a csinosság alappillére is a melltartó, mert a mellek formája és helyzete meghatározó a felsőtest, és az egész alak harmóniájában. Az sem elhanyagolható, hogy Európában évente 90 ezer nő hal meg mellrákban, amely többek között az izzadásgátló dezodoroktól, és a rossz melltartótól is kialakulhat. Sajnos sehol nem tanítják a melltartó fortélyait, így honnan is tudhatná egy átlagos nő, hogy milyen méretre és fazonra lenne szüksége? 

Mit gondol, mi jellemez egy igényes nőt és férfit?

Tisztaság, rendezettség, minőség, izlésesség, stílusosság, kulturált és etikus viselkedés, jó erkölcs.

Lehetünk-e kis költségvetésből is stílusosak?

A stílusosság egyáltalán nem pénz kérdése! Turis ruhákat is lehet gondosan válogatva megvásárolni, ízlésesen összepárosítani. Ha a ruhák anyagára is figyelmet fordítunk, és elkerüljük a gyűrődős, kinyúlós, csúnyán megvarrt, vagy eltisztázás nélküli igénytelen darabokat, akkor máris minőségibb lesz az összhatás. Ha a visszafogott, kulturált, minőségi megjelenésre törekszünk, és elkerüljük a harsány, ízléstelen, a legújabb divathóbortokat követő,  vagy éppenséggel túl sokat mutató darabokat, akkor a megjelenésünk kifinomultabbá válik. Persze az ilyen darabok beszerzése több időt, több utánajárást igényel, de mindenképpen megéri befektetni az energiát önmagunkba.

A kifinomult stílus tanulható?

Abszolút! Az öltözködésnek vannak örökérvényű, divatirányzatoktól független szabályai, amelyeket meg lehet tanulni. Mivel nagyon kevesen születnek stíluskirálynőként, vagy divattervezői vénával, így az átlagembernek kevés ismerete van az öltözködés művészetéről. Persze vannak ebben a témában különféle segítő, fejlesztő könyvek, és az internet is tele van mindenféle  tanáccsal, de sajnos nagyon kevés a hiteles, és tényleg használható útmutatás. Szerencsére ma már nálunk is vannak profi stílustanácsadók, akik segítenek eligazodni az öltözködés útvesztőiben, és megtanítják a stílusos megjelenés alapjait. A 20 évnyi, stílustanácsadó szakmában eltöltött évem alatt azt láttam, hogy egyre nagyobb az igény a jól felkészült, nagy tudású stílustanácsadókra, ezért egy pár éve én is elkezdtem a stílustanácsadók professzionális képzését, átadva a tudásomat a fiatal generációnak.

Hol állunk mi, magyarok eleganciában, stílusban és kifinomultságban?

A tapasztalatok szerint a magyar öltözködési kultúra valahol a középmezőnyben helyezkedik el más országokéhoz képest. Vannak olyan európai országok, ahol nagy többségében az edzőruhában merül ki a ruhatár, de ugyanakkor például az olasz nők nagy része nagyon csinosan és stílusosan öltözik. Nálunk a férfiak még valamivel jobban állnak, itthon sajnos több a slampos, igénytelen megjelenésű nő. Úgy érzékelem, hogy Magyarországon a nőkben meglenne az igény a szépre és minőségre, csakhogy az öltözködési szabályok ismeretének a hiánya és boltok silány kínálata meghiúsítja, hogy elegánsan és csinosan öltözzenek. Ennek megváltoztatásához a hazai ruhaiparnak kell lépnie, amire egyébként már nagyon szép kezdeményezések és jó példák is vannak.

A járvány egyetlen haszna az volt, hogy alakultak olyan csoportok a közösségi médiában, ahol kifejezetten a hazai tervezők és készítők mutathatják be a minőségi munkáikat. (#Vegyél hazait) Öröm látni, hogy milyen sok tehetséges ember van az országban, akiknek a szívügyük a minőség!

Professzionális segítségért fordulj Soós Katalin stílustanácsadóhoz és nézd meg honlapját az alábbi linkekre kattintva!

Soós Katalin szín és stílustanácsadó kapcsolat 2 (1)

https://kivulbelulvonzo.hu/

https://kivulbelulvonzo.hu/a-kapszula-gardrob/

https://kivulbelulvonzo.hu/tanfolyamok-tudasanyagok/hogyan-vasarolj-jo-melltartot/

https://kivulbelulvonzo.hu/stilustanacsado-kepzes/

 

 

Korrektúra – Szövegszerkesztés – Nyelvi lektorálás

VNTR Graphic Studio
Kreatív dekorációk, logók, faégetéses portrék készítése professzionális színvonalon
06 30 659 2808
https://www.facebook.com/vntrart
VNTR Graphic Studio

Hasonló cikkek