Nem kell többé Kaliforniába utazniuk a kutatóknak

A kommunizmus és hidegháború éveinek legendás rádióadója, a Szabad Európa Rádió és testvér-adója, az oroszul sugárzó Szabadság Rádió, nemcsak műsorokat készített, hanem mögöttük épült fel a korszak legnagyobb információgyűjtő intézménye. Nyilvános és bizalmas forrásokból származó információk a szovjet tömb országaiból és a nyugati szövetségesektől, éjjel-nappal szakadatlanul zajló sajtó- és médiaelemzés, turisták és disszidensek kikérdezése, illegális kiadványok gyűjtése, hatalmas könyv- és folyóirattár és számos más forrás szolgáltatta a nyersanyagot a korszak politikai, társadalmi és kulturális életének elemzéséhez, a szovjet propaganda ellensúlyozásához. Ezt az egyedi, pótolhatatlan dokumentumtömeget az amerikai kormány támogatásával a SZER müncheni kutatóintézetében gyűjtötték és elemezték a Rádiók csehszlovák, lengyel, magyar és más nemzeti szerkesztőségei.

Ez a dokumentumkincs, amelynek ismerete nélkül a kutató vagy a laikus érdeklődő nem értheti meg térségünk közelmúltját, a rendszerváltást követően három részre szakadt. A Rádiók dolgozóinak személyzeti iratai a Rádiók ma már más országokba sugárzó prágai utódszervezeténél maradtak, az intézménytörténeti iratok a kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Intézetébe kerültek, a SZER kutatóintézetének teljes anyagát pedig 1995 óta a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (OSA) őrzi és tette mindenki számára kutathatóvá Budapesten.

Élő adás a SZER stúdiójából,1960-as évek
Élő adás a SZER stúdiójából,1960-as évek

A három szervezet kapcsolata 2015. novemberében, a SZER és az OSA által aláírt közös nyilatkozattal új szakaszba lépett. Az USA korábbi nagykövete, Donald Blinken és felesége, valamint a CEU rektora jelenlétében aláírt dokumentum értelmében ezentúl a két társszervezet átadja az OSÁ-nak a saját történeti iratait abból a célból, hogy azokat az OSA digitalizálja, feldolgozza és – a személyiségi jogok tiszteletben tartásával – kutathatóvá tegye. A három részre szakadt gyűjteménynek így megkezdődik a virtuális egyesítése a digitális technika segítségével. Mindez nem jöhetett volna létre az OSA húszéves szakmai tevékenysége nélkül, amely nemcsak a társszervezetek bizalmát vívta ki, hanem a felhasználókét is, és amellyel az OSA a kommunizmus és hidegháború egyik legnagyobb nemzetközi archívumává vált.

Nem kell tehát a jövőben Kaliforniába vagy Prágába utaznia annak, aki nemcsak a történeti dokumentumok iránt érdeklődik, hanem az iránt is, hogy kik készítették a dokumentumokat és hogyan működött az intézmény: elég, ha az OSA Archívum www.osaarchivum.org figyeli, ahol a feldolgozás függvényében megjelennek a dokumentumok, vagy meglátogatja az Archívum kutatótermét.

A Rádiók mintegy 2500 folyóméter terjedelmű, angolul és nemzeti nyelveken született iratanyagának teljes leírása itt található 

Az OSA Archívum és a Szabad Európa Rádió közös nyilatkozata

Fotók: OSA Archívum

 

Korrektúra – Szövegszerkesztés – Nyelvi lektorálás

Hasonló cikkek