Modern és dickensi, szakrális és mocskos – Twist Olivér-közönségtalálkozó a Bartók Kamaraszínházban

Ez év február 2-án mutatták be a Twist Olivér című musicalt a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban Csadi Zoltán rendezésében, dunaújvárosi gyerekek, valamint Mudi Bese Botond, Jegercsik Csaba, Szücs Bátor, Ágoston Péter, Siménfalvy Ágota, Kecskés Tímea, Szemán Béla főszereplésével. Az előadás, mely egyszerre szól kiszolgáltatottságról, alá-fölérendeltségről, árulásról és küzdésről, egy csapásra közönségkedvenc lett; május 21-én az alkotók és a színészek közönségtalálkozót is tartottak, melynek keretében elárultak néhány kulisszatitkot, s felelevenítették a próbafolyamat legszebb perceit.

Twist Olivér dologházban születik. Miután édesanyja belehal a szülésbe, az egyházközség gondoskodására szorul. Innentől kezdve kalandos élet vár rá: hol a legmélyebb megaláztatásokat kell elviselnie, hol a londoni alvilág karmaiba kerül, hol rámosolyog a szerencse és egy szerető család veszi gondjaiba, hol pedig újból a rablók és tolvajok világában találja magát… Az előadást nézve belehasít az emberbe a gondolat: hiába telt el száznyolcvan év Dickens regényének megjelenése óta, a világ alig változott. A közönyösség, a pénz hajszolása, az önzés és a felületesség ma is prioritást élveznek, a mélyszegénységből való kitörés pedig csak keveseknek adatik meg.

Csadi Zoltán rendező, (egyben a Bartók Kamaraszínház igazgatóhelyettese) Dickens művét a londoni közegből elemelve, de az ipa­ro­so­dó Anglia képét megtartva, a szövegkönyvet a regény alapján Balassa Eszter dramaturg segítségével adaptálta színpadra (Bálint György 1934-ben A Twist-gyerek kalandjai címen megjelent fordítását felhasználva). Az előadást fülbemászó dallamok, igényes koreográfia jellemzik (a produkció zenei vezetője Dobri Dániel, a dalokat Sulyok Benedek és Farkas Bence írták, Galambos Attila pedig tizennyolc teljesen új dalszöveget írt; a táncokért Molnár Éva koreográfus felelt).

A színdarabban szakrális elemek (kereszt, koporsó, szentkép) sorakoznak fel, a látvány egyszerre modern és Dickens világát idéző. Míg az első felvonás prózai, zenés betétekkel, addig a második felvonás operai dramaturgiát követ, utóbbiban Nancy, az utcalány egyéni tragédiája párhuzamosan fut Olivérével. A rendező remekül használja ki az úgynevezett foltvilágítás adta lehetőséget, amelyet gyengített alapvilágítás mellett alkalmaz akkor, amikor a gondolatok fontosságát, a drámaiságot kívánja hangsúlyozni, erősíteni. A díszlet (Rákay Tamás) egy utcarészlet, végében egy állványzattal, mely utal egyrészt a nagyvárosi építkezésekre s az ipari forradalom idejére, valamint arra, hogy ebben a kaotikus rendszerben gyerekeket dolgoztatnak (ez esetben Mrs. Mann teszi ezt a do­log­ház­ban nevelkedő gyerekekkel). A Rákay tervei alapján készült színpadkép egyszerű és zseniális: az említett állványzat és a tucatnyi színes kocka rengeteg ötletes játékra ad lehetőséget (a szereplők elbújhatnak bennük/mögöttük, a ruhával letakart, kereszt alakú vasszerkezetre vetíteni is lehet). A secondhand gyerekruhákból készült patchwork függöny is figyelemre méltó, aláhúzza a nyomort, amelyben a gyerekek (túl)élnek, egyúttal asszociálhatunk arra a színes-multikulturális forgatagra is, amelyben élünk. A lelki tisztaságot, a bűnöket, a városi mocskot, a rozsdát és a penészt idéző fekete, fehér, szürke, sárga és kék színek a jelmezekben is megjelennek, emellett Palánki Hedvig steampunk stílusú szettekkel is meglepi a közönséget. Az előadásra már önmagában Jegercsik Csaba (Fagin) és Siménfalvy Ágota (Nancy) pontos, manírtól mentes játékáért is megéri beülni. Mudi Bese Botond a második felvonástól mozog igazán otthonosan a címszerepben – remekül hozza a tiszta, naiv, optimista, „angyali”tulajdonságokkal felruházottkisfiút. Kecskés Tímea láthatóan lubickol Mrs. Mann szerepében, röpke fél óra alatt vedlik át hátborzongatóan gonosz női Tartuffé.

Twistes3

A Twist Olivér érdekes, fontos és nyomasztó, a nézőktől lelkileg, a színészektől pedig művészileg sokat követelő előadás. Csadi Zoltán méltóképpen vitte színre az angol írózseni művét – kezei közül egy koncentrált, saját színházi nyelvét megtaláló előadás született.

Twistes4

Közönségtalálkozó

A beszélgetés moderátora Kurucz Gergely, a produkció karvezetője volt. Mint mondta, nagyszerű csapat jött össze erre a produkcióra, a gyerekekkel nagyon jó volt együtt dolgozni, a próbákon is mindig remek volt a hangulat. Csadi Zoltán – aki egyébként 2007 óta rendez előadásokat (eddig kamaraszínpadi körülmények között) – elárulta a közönségnek, hogy mindössze két hónapjuk volt összehozni ezt az ősbemutatót, hiszen nem az eredeti Broadway-darabot adaptálták, hanem egy teljesen új változatot, vadonatúj zenékkel. Ehhez kellettek olyan szerzők, akik bevállalják a rövid határidőt. „Szerintem a mesterműveket, az különbözteti meg a jó daraboktól, hogy nyelvük és a bennük felbukkanó gondolatok tekintetében kiállják az idők próbáját, minden korban érvényesen tudják közvetíteni az emberi értékeket és gondolatokat, egyetemes emberi kérdéseket tesznek fel, illetve arra keresik a választ. Dickens Twist Olivérje is ilyen” – mondta, majd hozzátette, hogy rendezőként nagy kihívást jelentett számára a több szálon futó történet megjelenítése. Beszélt arról is, hogy noha dolgozott már gyerekekkel (gyerekeknek szóló zenés mesejátékot rendezetett a Bartók Kamaraszínházban, nevezetesen a Mikrokozmoszt és a Dr. Kozmoszt), eleinte nem volt könnyű a fiatalokkal a munka, hiszen néha olyanok voltak, mint egy zsák bolha. „Szép lassan sikerült megszokni egymást, egyre gördülékenyebben ment a közös munka, s talán sikerült a gyerekekben egy jó adag színpadi tudatosságot és maximalizmust is elültetni”.

Szemán Béla (Mr. Bumble) elmondta, hogy korábban játszott a Broadway-musicalban is, ezt a verziót viszont sokkal jobban megszerette, mert zenéje frissnek hat. Siménfalvy Ágota elárulta, hogy régi vágya vált valóra azzal, hogy Nancy szerepét alakíthatta a Twist Olivérben, s ami még inkább tetszett neki, hogy egy ősbemutatóról van szó, így közösen formálhatták az előadást, ráadásul volt évfolyamtársával, Kecskés Tímeával is lehetősége nyílt végre együttjátszani.  Mint megtudtuk, a címszereplőt alakító Mudi Bese Botondot a próbafolyamat elején némileg megviselte és elszomorította, ahogyan az őt alakító Olivérrel bánnak a szereplők, de később sikerült elengednie a rossz érzéseket. Hogy mennyire fajsúlyos és kemény történetről van szó, azt jól mutatja, hogy Dickens regénye a maga korában valóságos sokkot okozott Angliában – az emberek alig akarták elhinni, mennyi gonoszság és képmutatás bújik meg a világ leggazdagabb országának ismeretlen mélységeiben. A közönségtalálkozó végén Csadi Zoltán egy nézői kérdésre elárulta, hogy terveznek egy kiadványt az előadásban elhangzó dalokból – szerinte csak akkor élhet tovább egy ilyen nagyszabású, sokszereplős előadás, ha professzionális hangfelvétel készülhet belőle. Ha minden jól megy, nyáron megkezdődnek az ezzel kapcsolatos munkák. 

Az előadás 2019. június 1-jén 17 órától, a Pécsi Családi Színházi Fesztiválon lesz látható a Pécsi Nemzeti Színházban.

 

 Fotók: Bartók Kamaraszínház

Korrektúra – Szövegszerkesztés – Nyelvi lektorálás

VNTR Graphic Studio
Kreatív dekorációk, logók, faégetéses portrék készítése professzionális színvonalon
06 30 659 2808
https://www.facebook.com/vntrart
VNTR Graphic Studio

Hasonló cikkek