Kortárs tánc karibi-magyar módra – Valencia James

A 2002-ben alapított L1 Egyesület alapvető célkitűzése külföldi és magyar produkciók létrejöttének elősegítése, valamint tehetséges művészek munkáinak bemutatása. Magas minőségű kortárs tánc előadások létrejöttéhez nyújt támogató közeget, menedzseli tagjai és rezidensei, illetve az egyesület közeli független művészek szakmai fejlődését. Szeptemberi interjúsorozatunkban azokkal a fiatal magyar és külföldi művészekkel foglalkozunk, akik idén csatlakoztak az L1 Egyesület rezidencia programjához. Valencia James-szel beszélgettünk.

Barbadoson születtél, egy ideje Budapesten élsz és táncolsz. Mely társulatokkal dolgoztál eddig és milyen darabokban láthattunk téged itt, Budapesten?

A kubai Nemzeti Táncművészeti Intézetben tanultam modern tánc és afro-kubai szakon, később itt, Budapesten, a Táncművészeti Főiskolán diplomáztam. Egy ideig a Bozsik Yvette Társulattal dolgoztam ez idő alatt több darabban szerepeltem szólistaként, és felléptem a Fischer Iván vezénylésével fémjelzett Budapesti Fesztiválzenekarral is – Bozsik Yvette Bolero-koreográfiáját adtam elő. Részt vettem többek között az O Vertigo és Ultima Vez társulatok workshopjain. Saját koreográfiámmal a XIII. Stuttgarti Nemzetközi Fesztiválon mutatkozhattam be. A Trafóban 2013-ban vittük színre az Ardai Petra által rendezett Közhely című darabot a Tünet Együttessel. Nagyon izgalmas munka volt, mert a próbafolyamat egy része a Moszkva téren zajlott. Az egyén és a közösség kapcsolatát, egymás mélyebb megismerését állítottuk az előadás középpontjába. Hálás vagyok Juhász Katának, Góbi Ritának, Földi Bélának, Barta Dórának, akik munkájában szintén részt vehettem. Jelenleg Grecsó Zoltánnal dolgozom az Egy Faun Alkonya című darabon – Rusu Andorral táncolok benne. A bemutatóra október 28-án és 29-én a Szkéné Színházban kerül sor.

A Műhely Alapítvány Ismeretlen kutatása című programjában vettem részt 2013-ban –  ennek keretében indítottam útjára  AI_am névre keresztelt projektemet, amelyben azt kutatom, hogy hogyan hat a mesterséges intelligencia a táncra, s hogyan lehet mindezt az előadóművészet javára fordítani. Olyan kutatókkal dolgozom együtt, akik a tánc, a grafika, a kognitív tudományok és a kódolás területeiről érkeztek. A projekt célja, hogy egy AI és egy emberi lény együtt alkosson duettet táncban, létrehozva ezzel a tudomány és a művészet közötti együttállást. Kifejlesztettünk egy mozdulatokat generáló intelligens szoftvert is, melynek segítségével létrejöhet egy interaktív, valós idejű duett egy valódi és egy virtuális táncos között.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Közép-Európában éppolyan otthonosan mozogsz már táncos-koreográfusként, mint a Karib-térségben, így kellő rálátásod van a két terület nyújtotta művészi lehetőségekre is. Ha néhány mondatban meg kellene fogalmaznod, hogy mi az a plusz, amit hazánk kínálhat egy külföldi művész számára, mit mondanál?

Barbadoson csupán szezonálisan van jelen a tánc – nyáron fut a Crop Over Festival, novemberben a National Creative Arts Festival. Habár ezen időszaki fesztiválok nagy tömegeket mozgatnak meg és rengeteg táncos vesz részt bennük, mégsem mondhatom, hogy kint hivatásszerűen űzhető a tánc. Sokan nagy karriert remélnek tőle, ebből szeretnének megélni, azonban a nem kellőképpen kiépített struktúra akadályt gördít az előadók elé. Magyarországon abból élhetek, amit szeretek. Bőséges a képzések és a workshop-ok kínálata, értékes kapcsolatokra tehetek szert és lényegesen több a fellépési lehetőség is. Sok esetben van a stúdió, ahol gyakorolhatok, ráadásul itt sokkal költséghatékonyabb életet lehet élni mind művészként, mind magánemberként.

Fotó: Roland Szabo
Fotó: Roland Szabo

Idén csatlakoztál az L1 Egyesület rezidens programjához. Felidéznéd, hogyan kerültél kapcsolatba az egyesület alelnökével, Ladjánszki Mártával és, hogy milyen többletet ad karrieredhez a programban való részvétel?

Mártával 2014-ben kerültem kapcsolatba, a Trafó  lépcsőjén találkoztunk össze és az AI_am projektemről érdeklődött, mert rendkívül izgalmasnak és egyedinek találta. Tanácsokkal látott el, később pedig meghívott az L1 Egyesület rezidens programjába. Az Egyesület művészek közössége, ahol visszajelzéseinkkel, az egymás munkájára való reflektálással kölcsönösen segítjük egymást. Örülök, hogy tartozhatom valahova, mert ettől érzem úgy, hogy nem vagyok egyedül, nem dolgozom elszigetelten és magányosan.

Mitől különleges szerinted ez az egyesület által évente megrendezett többnapos kortárstánc fesztivál, az L1danceFest és mivel gazdagítottad az idei, szeptember 15-19-ig tartó esemény programkínálatát?

Nagyszerű dolognak tartom, hogy az L1 Egyesület nemzetközi művészekkel kooperálva rendezi meg az L1danceFest-et, így Japán, Izrael, az Egyesült Államok művészei számára is lehetőség nyílik a  magyarországi bemutatkozásra. A fesztivál kínálta workshopok-ok esélyt adnak az előadók, a kritikusok és az alkotók közötti kommunikációra, egymás munkájának mélyebb megismerésére és tapasztalatcserére. Idén lehetőségem nyílt arra, hogy a cseh  világosító-dizájner, Tomáš Morávek vezette workshop keretében színre vihessem új darabomat, valamint Márta rábeszélésével egy ötletcsírát is megmutathattam, amit Yoko Ohno egyik munkája inspirált és most kezdtem el vele foglalkozni.

Hogyan öntenéd szavakba a rád jellemző táncnyelvedet és mely témák azok, amelyeket előszeretettel állítasz darabjaid fókuszába?

Nagyon érdekel a tánccal kapcsolatos kutatás és a kísérletező kortárs tánc. Témáim fókuszában a mesterséges intelligencia áll. Tudatosan keresem a mozgásban rejlő, még kiaknázatlan lehetőségeket, a rendhagyót, az újdonságot. Korábbi mentoraimnak Ian Douglas-nek és Gál Eszternek köszönhetően munkáimban kiemelt szerep jut az improvizációnak is.

Nagyon lelkesnek tűnsz, amikor a kutatásodról és a mesterséges intelligenciáról beszélsz. Úgy tudom, hogy csapatodnak nemsokára Budapesten is lehetősége nyílik bemutatni az AI_am-mel eddig elért eredményeiteket.

Az AI_am projektünkhöz készített installációnkkal már bemutatkoztunk Buenos Airesben és Vancouverben, nemrégiben meghívást kaptunk a TransEuropaHalle budapesti találkozójára, hogy bemutathassuk a munkánkat. Decemberben irány Svédország TEDxGothenburg-ja. Ezek a lehetőségek, illetve a sok pozitív visszajelzés tovább  ösztönöz bennünket projektünk tökéletesítésére és fejlesztésére.

Milyen táncos terveid vannak még az év utolsó hónapjaira nézve?

Szeptembertől tíz alkalmas KaribiFusion tanfolyamot tartok Budapesten, melynek keretében a karibi világ, Barbados, Kuba, Haiti és Jamaica, valamint a kortárs tánc elemeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők.

Manapság számos tehetségkutató műsort látni a televízióban. Milyen tanácsot adnál azoknak a fiataloknak, akik a színpad reflektorfényében szeretnék élni az életüket táncosként?

Először is azt, hogy ne higgyenek a televízió által közvetített hamis képben – ez a szakma nem a csillogásról szól.  A tehetségkutatók show-t körítenek egy-egy amatőr előadó köré, hamis képet festenek a sztárságról. Kezdő tehetségeket néhány adás alatt profi előadóvá kiképezni irreális vállalkozás. A profivá váláshoz idő és rengeteg gyakorlás szükséges. Törekedni a folyamatos megújulásra, keresni a fejlődési lehetőségeket,  nyitottnak maradni más előadók munkáira – ez az üzenetem azoknak, akik életüket a művészi hivatásnak kívánják szentelni.

Fotó: Roland Szabo

 

 

Korrektúra – Szövegszerkesztés – Nyelvi lektorálás

Hasonló cikkek