Junior Prima díjas a Skanzen muzeológusa

Aranyos Sándor, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa az első muzeológus, aki Junior Príma díjat kapott. A Junior Prima díj 2007 óta kerül kiosztásra, amikor a Prima Primissima díj életre hívói úgy döntöttek, hogy önálló díjjal jutalmazzák a kiemelkedő teljesítményt nyújtó harminc év alatti fiatalok közül azokat, akik a jók közül is a legjobbak.

Aranyos Sándor a Debreceni Egyetem Néprajz Tanszékén végzett néprajz-muzeológia szakon. Már egyetemi évei alatt tudatosan a hazai kulturális örökség megőrzésével foglalkozott, törekedve arra, hogy mindez a társadalom valamennyi rétege számára elérhető legyen.

2007 óta folyamatosan gyakornoki vagy állandó munkakapcsolatban áll különböző szabadtéri vagy termes múzeumokkal. 2011-ben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központ disszeminációs referenseként, kommunikációs munkatársaként az ország számos kisebb-nagyobb múzeuma és a Skanzen közötti kapcsolatot erősítette, fejlesztette. 2012-től 2 éven keresztül a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tagintézményeként működő Szennai Skanzen szakmai vezetői feladatait látta el. Munkájának köszönhetően az intézmény látogatottsága 2 év alatt nemcsak jelentősen emelkedett, hanem a zselici ökoturisztikai fejlesztés központi részeként hazánk első ökomúzeumaként vált ismertté. A szabadtéri gyűjtemény ökomúzeumi küldetése a permakulturális gazdálkodási és gondolkodási rendszerben valósul meg. Munkája során kiemelt figyelmet szentel a hazai kulturális értékek 21. századi hasznosítására. Hiszi és vallja, hogy a hagyományos kultúra egyes elemeit csak úgy lehet a társadalom számára befogadhatóvá tenni, ha napjainkra ültetjük át a már elfeledett tudáselemeket.

2014-ben a CANEPAL nemzetközi projekt kapcsán a Skanzen 2 nagy kiállításának (A bárányok nem hallgatnak, Bárány a konyhában) rendezési munkáiban kiemelt szerepet játszott, illetve Arcvonások címen animációs filmek rendezője, kurátora volt. Elsősorban múzeumi menedzsment, illetve jelenleg a hazai és nemzetközi gyűjteményi rendszerek (digitális és raktározási, logisztikai) megismerése, adaptálása, alkalmazása teszi ki jelenlegi munkájának jelentős részét.

Számos publikációja jelent meg, a hazai és a nemzetközi konferenciák aktív résztvevője. Az elméleti, gyakorlati múzeumi munka mellett, kutatási területe a 2. világháború utáni lakáskultúra, építészet, életmód. Jelenleg munkája mellett a Debreceni Egyetem doktorandusz hallgatója, ahol disszertációját kis múzeumi menedzsmentből írja.

Korrektúra – Szövegszerkesztés – Nyelvi lektorálás

Hasonló cikkek