József és testvérei az Örkény Színházban

Az ifjú Józsefet, Jákob legszeretettebb fiát, testvérei egy száraz kútba vetik. Három napig időzik a mélyben, mintha meghalt volna, amikor egy öreg izmáelita megtalálja, megvásárolja, és magával viszi Egyiptomba. József szép és értelmes, kiválóságának köszönhetően hamar érvényesül az idegen országban, de egy asszony miatt másodjára is mély verembe kerül, a fáraó börtönébe – hogy immár férfivá érve szabaduljon fogságából,  és beteljesítse sorsát. Thomas Mann regénye a 20. század legnagyobb szellemi vállalkozásainak egyike, az ókori kelet mítoszainak és vallásainak értelmező újramesélése. Népek és törzsek, istenek és emberek, nők és férfiak történetei fonódnak össze benne, és vezetnek vissza az emberi kultúra kialakulásának mélységes mélyen eredő gyökereiig.

“Ádám és Éva óta, mióta egyből kettő lett, nem élhet senki anélkül, hogy ne kívánja embertársai lelkébe képzelni magát, s megismerni igazi valójukat, miközben egyúttal idegen szemmel is próbál nézni. Az együttérzés az önfenntartásnak nélkülözhetetlen eszköze.”

                                                                                                                                                                                                                                                (Thomas Mann)

Thomas Mann alá

“A József és testvérei ótestamentumi alakjában is elbűvölő történet, a Thomas Mann-regény grandiózus mesefolyama bölcsességével, iróniájával vonzó alapanyag. Ugyanakkor bármennyire lenyeshető számtalan kanyargó elágazása, melléktörténeteinek sora, mégis a lehetetlennel határos egyetlen estébe szorítani. De számtalan példa van efféle különleges produkcióra: Peter Brook három estés Mahábharátája, Peter Stein 18 órás Faustja, a Katona kétszer három órás Goethe-produkciója a közelmúltban, Zsámbéki Gábor két estés IV. Henrikje a régi Nemzetiben csak a legközismertebb példák. A József-történet minden ízében időszerű és örök egyszerre, Mann épp ezt a kétarcúságot hangsúlyozza minduntalan. A központi hős a kiválasztott, aki a többiek fölé emeli magát, elnyeri a büntetést, de megjárva a bűntudat és kétségbeesés mélyeit, megmenekül és felemelkedik. A történet az emberiség nagy mítoszainak rokona, a regény gazdag tárháza a megrendítő és groteszk elemeknek. Előadásunkban Józsefet végig szemmel tartja és pedagógiailag kommentálja apja, Jákob fiatalkori alakja, és fiatalon meghalt anyja, akik mintha József gondolataiból szólalnának meg – miközben a még élő, idős Jákob is feltűnik néha, emlékezvén a József születését megelőző időkre. Mindez alkalmat ad a sorsok párhuzamosságairól, a családi örökség nemzedékek hosszú során végigvonuló meghatározó erejéről elmélkedni, képeket felvillantani. Nagyon erős témája a műnek a sérelem, ami éppen olyan gyógyíthatatlanul munkál a sértettben, mint a sérelmet okozókban – a történet mégis a megbocsájtás, a szeretet hatalmának minden negédességet nélkülöző bemutatásával zárul, gondosan egyensúlyozva a megrendítőt az ironikussal.”

                                                                                                                                                 Ascher Tamás, rendező (7 óra 7., Premier7, 2016. 01. 25.)

Ascher alá

„Persze, foglalkoztat minket az előadás hossza, ma még nem lehet tudni, nézőink elfogadják-e a szokatlan terjedelmet. De tudjuk, hogy vannak történetek, amelyekhez hozzá tartozik maga az idő, amíg elmeséljük, annál inkább, minél messzebb van az a mai közlések tőszavas rutinjától. Emlékszem, az Örkény alakulásakor óvtak minket attól, hogy megváltoztassuk a repertoárt, mondván, a nézők megszokták a bulvárt, nem akarnak mást. Akkor is azt mondtuk, hogy a néző kíváncsi, érzékeny, és örömmel veszi, ha felnőttnek tekintjük. Most is így érzek, bízom bennük. Thomas Mann világa páratlanul tágas, nem azért írta élete főművét húsz éven át, négy könyvben, másfélezer oldalon, mert nem volt más regényötlete, hanem mert így tartotta azt elmondhatónak.”

                                                                                                                                                                                                            Mácsai Pál, 2017. január 30.

Mácsai alá

„Ascher Tamással és Mácsai Pállal biztosan tudtuk, hogy szeretnénk most egy nagyregényt színpadra állítani, először Dosztojevszkijen gondolkodtunk, de aztán eszembe jutott Thomas Mann, akinek a regényeit huszonéves koromban nagy lelkesedéssel olvastam – így a Józsefet is. Nem mondhatnám, hogy hosszas megfontolás után esett épp erre a regényre a választás: egész egyszerűen „beugrott”, és rögtön tudtam, hogy ezt szeretném. Eredetileg csak Tamás rendezte volna az előadást, de a gyakorlat ezt a felállást adta ki, tulajdonképpen már a próbafolyamat első néhány napja után. Kiderült ugyanis, hogy a szövegben, amit a regényből írtam, kódolva van már egy „vízió”, a rendezés egy része: az adaptáció filmszerűen folyamatos jelenetezésű, mégis sokszor apró, rövid pillanatképekből áll, ráadásul, az egész struktúra meghatározó része a narráció használata. Ez utóbbit én mindig szituációban gondoltam el, és ezek felfejtését a legegyszerűbben úgy tudtuk megoldani, ha ketten rendezzük az előadást. A négy regényből álló József ugyan rendkívül rétegzett és szerteágazó, mégis Mann alapkoncepciójának köszönhetően – az ősképek ismétlődésének és variációinak rendszere maga az univerzum – tiszta, és ezért átlátható.”

                                                                                                                             Gáspár Ildikó, rendező, a színpadi adaptáció írója, 2016. január 31.

Gáspár alá

 

Thomas Mann:

JÓZSEF ÉS TESTVÉREI

Fordította: Sárközi György, Káldor György

A szerző regényéből a színpadi adaptációt írta: Gáspár Ildikó

 

JÁTSSZÁK:

Csuja Imre, Dóra Béla, Epres Attila, Gálffi László, Hámori Gabriella, Jéger Zsombor, Kerekes Éva, Kókai Tünde, Máthé Zsolt, Murányi Márta m.v., Nagy Zsolt, Novkov Máté, Patkós Márton, Polgár Csaba, Szathmáry Judit m.v., Takács Nóra Diána, Tenki Réka, Vajda Milán, Znamenák István, Zsigmond Emőke

 

zenészek: Kákonyi Árpád, Murányi Márta m.v., Szathmáry Judit m.v., Újházy Gyöngyi/Ölveti Mátyás, Bartek Zsolt

                                díszlet: Izsák Lili

                                jelmez: Szlávik Júlia

                                videó: Juhász András

                                dramaturg: Ari-Nagy Barbara

                                zene: Kákonyi Árpád

                                súgó: Kanizsay Zita

                               ügyelő: Sós Eszter

                               asszisztens: Érdi Ariadne/Szabó Julcsi

Rendező: Ascher Tamás és Gáspár Ildikó

Bemutató: 2017. február 4.

Fotók: Horváth Judit

Plakát: Nagy Gergő

Korrektúra – Szövegszerkesztés – Nyelvi lektorálás

Hasonló cikkek