A számítógép generálta kép térnyerése – Disney klasszikusok modern köntösben

A modern ember képéhsége igencsak nagy lett az elmúlt tíz évben, nem beszélve arról, hogy a digitális kütyükön felnövő Alfa és Z generáció igényei is egyre nagyobbak a vizualitást illetően: a külcsín, vagyis a látványvilág kardinális szerepet tölt be az életükben. Ők már nem elégednek meg azzal, ha jó ritmusú, pontos színészi játékot látnak a vásznon, s ha olyan filmet néznek, amely tele van váratlan helyzetekkel, precízen adagolt mély- és csúcspontokkal. Ők „csodát” várnak.

CGI – új korszak a filmkészítésben

A filmkészítők minden erejükkel azon vannak, hogy kiszolgálják a fent említett igényt, s előszeretettel élnek a Computer-Generated Imagery (CGI) technikával, mely magyarul számítógépen létrehozott képet, a film és egyéb vizuális média készítése során alkalmazott 3D-s számítógépes grafikát jelent. A CGI technikával készült alkotásokkal roppant élethűen utánozható a valóság, gondoljunk csak James Cameron Titanicjára. Az új technika megnyitotta a kreativitás kapuit, többek közt a Némó nyomában a Jégkorszak, a Hotel Transylvania, Toy Story, az Avatar vagy az Ex Machina című filmekkel.  

EX MACHINA, Alicia Vikander, 2015. ©A24
EX MACHINA, Alicia Vikander, 2015. ©A24

Egyes filmkészítők akár 100 millió dollárt is költhetnek a számítógépes trükkökre és lassan már alig használnak valódi kellékeket és díszleteket a költséghatékonyság és a kevesebb macera miatt. A számítógép segítségével részben kiváltható lett például a fázisrajzoló szakemberek munkája, egyszerűbb lett a karakterek szájmozgásának és az őket megszólaltató színészek hangjának automatikus szinkronba hozása és a mélységélesség változtatása, valamint kevesebb statisztát alkalmaznak tömegjelenetekhez. Az alkotók a filmtrükköt igénylő jelenetekhez azért is használják egyre gyakrabban a digitális technika, azaz a CGI nyújtotta lehetőségeket, mert magasabb minőséget eredményeznek, mint más módszerek. Véleményem szerint a digitális textúrák és trükkök sosem fogják teljes mértékben kiszorítani az emberi szereplőket, például a kaszkadőröket. „Egy zuhanás esetén az emberi test mozdulása szinte utánozhatatlan. Egy robbanás lehet egy kis pukkanás, a vásznon meg felduzzasztják hatalmasra, de kell hozzá a mozgássor. Meg lehet csinálni ember nélkül is, de annyira még nem tökéletesek a grafikák, hogy az ne látszódjon. Talán még mindig sokkal olcsóbb egy kaszkadőrnek bukfencezni, mint az egészet megcsinálni digitálisan” – vallja Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőr-koordinátor.

A digitális trükkök túlzott használata megöli a mozit?

Az általam nemrégiben látott, Jon Favreau rendezte Az oroszlánkirály című animációs film esetében pontosan ez történt. Az alkotáshoz olyannyira nem adagolták megfelelően a digitális trükköket, hogy szinte fájdalmas volt végigülni a játékidőt, pedig a filmet akár vizuális mesterműnek is lehetne nevezni, ha az állatszereplők nem lenének túlzottan fotorealisztikusak. A 80-as években gyerekkorukat töltők – én is – igen nagy reményekkel ültek be a moziba, s csüggedten jöttek ki. Mint akiknek a gyermekkorát egy kicsit megtaposták, megcsúfolták. Jól megragadja a lényeget a Vox kritikája: „Az oroszlánkirály remake-je olyan, mint az eredeti, csak hiányzik belőle a varázslat.”[1] Persze, Favreau csapatának nem lehetett könnyű dolga, hiszen Az oroszlánkirály az első olyan modernizált Disney-film, amelyben nincs emberi karakter, vagyis teljes mértékben számítógép generált minden. Favreau maga nyilatkozta, hogy az egész filmben egyetlen valódi felvétel látható, mégpedig az, amelyet Afrikában vettek fel, és a mozi első képe „az élet körforgásáról”.

OroszlanykiralyTwitterJonFavreau

Forrás: Twitter / 

Az 1994-es változatban én valahogy jobban át tudtam érezni a szereplők drámáit és fájdalmait, elhittem a beszélő állatokat, még akkor is, ha küllemükben nem álltak túl közel a realitáshoz, de a Favreu-félében nem. Sokszor az volt az érzésem, hogy csak egy dokumentumfilmet nézek, amelyet hanyagul narráltak alá. A rajzfilmhez képest túlságosan fakó a színvilága (a Simbát körülvevő környezet viszont sokkal kimunkáltabb lett). Zordon hiénáknak előadott Be prepared című dala volt gyermekkorom egyik legfélelmetesebb, egyben leglelkesítőbb nótája (akkoriban még nem vettem észre benne a hitleri beszédekkel való hasonlóságot) – a modernizált változatban a lényegétől megfosztva hangzik el a híres dal (nyoma sem volt a jelképes trón szirtjén ülő Zordon alatt hadsorban menetelő hiénáknak), Fekete Ernő énekhangja pedig tovább ront rajta. Úgy tűnik, hogy a készítők kizárólag az adaptáció technológiai oldalával foglalkoztak, így oda lett az izgalom és a dráma. A 2019-es változat egyáltalán nem adta át képekben Zordon vérszomjasságát. Inkább tűnt átlagos, tagbaszakadt oroszlánnak, mint gőgösnek és aljasnak.

Oroszlán3

Forrás: geekz.444.hu

A készítők védelmében legyen mondva: rendkívül bátor vállalkozás újra hozzányúlni Disney-klasszikusokhoz, hiszen a felnőtt nézők akarva akaratlanul összehasonlítják a régit az újjal, a tradicionálisan animációs alkotást a számítógéppel animálttal. A Walt Disney Pictures egyébként három-négy éve kezdte 21. század-kompatibilissé tenni, újragondolni a régi nagy kedvenceket (kivéve a Glenn Close-féle 1996-os 101 kiskutyát) – 2016-ban debütált A dzsungel könyve, 2017-ben A szépség és a szörnyeteg, ezt követte a Csipkerózsika, a Dumbo, a Mulan, majd az Aladdin.

Akinek sikerült megteremtenie a csodát

Az „modern”Aladdinnal Guy Ritchie-nek sikerült új szemszöget és értelmezést vinnie a történetbe, s a karakterek is jóval árnyaltabbak lettek. Elmerülünk Agrabah mesebeli városának színes forgatagában, az éneklős üldözésjelenet közben hol lassítva, hol felgyorsítva láthatjuk a szereplőket. Izgalmas, dinamikus képsort kapunk így.

Az eredeti Aladdin szórakoztató kaland-musical volt, a 2019-es is legalább annyira látványos, szerethető, Bollywood-ot idéző, kulturálisan autentikus (Aladdint az egyiptomi származású Mena Massaud játssza, Naomi Scott, Nasom Pedrad is indiai származásúak). A színészek minden ízükben otthonosan mozognak az indiai épített és CGI-jal készült díszletek között.

aladdin3 (1)

Forrás: port.hu

Kreatív vágások, remek kameramozgás jellemzi, hűen követi az eredeti rajzfilm cselekményét, csupán egyetlen ponton, a Jázmin hercegnő (Naomi Scott) által előadott Speechless című dalnál tér el: politikai üzenetet közvetít, a női egyenjogúságot hangsúlyozza. (Jázmin tehát jóval több, mint egy gyenge, szolid hercegnő, akit egy férfinak kell megmentenie). A külföldi kritikák meglehetősen „meghurcolták” a Dzsinnt alakító Will Smith-t: „túl kékre sikeredett és nagyon mű” – írták. Én úgy vélem, hogy Smith arcszíne egyáltalán nem üt el a testétől, legalábbis nem látványosan. A nagydumás rapper-színész pontosan és hitelesen hozza a figurát, nem játssza túl a szerepét.

Az alkotók és a színészek végig fenntartják az érdeklődést, vizuálisan roppant tömény ez az Aladdin, valóságos CGI-orgia: a Dzsinn-jelenetekre és Aladdin (Mena Massoud) ún. bevonulási jelenetére a legjobb szó valóban az, hogy mesés, Rázdzsáról, a hercegnő házitigrisével és Abu majommal kapcsolatban pedig bevallom, a mai napig nem jutottam dűlőre, ugyanis fogalmam sincs, hogy valóságos állatokat láttam-e a vásznon, vagy számítógép-kreatúrákat. Na de hát a jó CGI észrevehetetlen!  

aladdinúj

Forrás: port.hu

A Jaffart alakító Marwan Kenzari játékával sem volt gond, a végeredmény, azonban mégis gyöngécske lett. Míg a rajzfilmben sokkal gonoszabb, sötétebb, erősebb karakternek tűnt, addig a filmben nehéz őt komolyan venni, és hát, valljuk be, a színész inkább emlékeztetett egy Nyugati téren bőröndjét húzó arab turistára, mint a rajzfilmes ördögi változatra. Ahhoz képest, hogy az élőszereplős Disney-remake-ek fogadtatása egyre kevésbé szívélyes, az Aladdin többnyire pozitív fogadtatásban részesült itthon is. Mindenkit biztatok arra, hogy adjon egy esélyt ennek a 21. századi Aladdinnak, mert igazán dinamikus film, s remek kikapcsolódást nyújt gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

Felhasznált irodalom

Gorácz Anikó: „Térélmény – A 3D múltja, jelene és jövője” Filmvilág folyóirat 2009/10, 8-11. old.

Varró Attila: „Térhódítás – Exploitation és 3D” Filmvilág folyóirat 2010/12, 34-35. old.

https://geekz.444.hu/2019/07/15/az-oroszlankiraly-eloszereplos-feldolgozasa-hollywood-uj-allatorvosi-lova

https://hu.wikipedia.org/wiki/CGI_(film)

https://www.vox.com/platform/amp/culture/2019/7/11/20689387/lion-king-review-new-remake-live-action

Kiemelt kép: EX MACHINA, Alicia Vikander, 2015. ©A24

Korrektúra – Szövegszerkesztés – Nyelvi lektorálás

VNTR Graphic Studio
Kreatív dekorációk, logók, faégetéses portrék készítése professzionális színvonalon
06 30 659 2808
https://www.facebook.com/vntrart
VNTR Graphic Studio

Hasonló cikkek